A hűtési igényt a tervezők általában a tervezési állapotra határozzák meg. A következő főbb tényezőkből adódik össze:

• külső magas hőmérséklet okozta hőterhelés,

• napsugárzás okozta hőterhelés (ez a legnagyobb hatását az ablakokon keresztül fejti ki),

• szellőzés (a szellőző levegő hőmérsékletének és nedvességtartalmának beállítása érdekében a levegőt
  hűteni és fűteni kell),

• emberek belső hőfejlődése,

• világítás belső hőfejlődése,

• elektronikai eszközök, számítógépek, nyomtatók, szerverek, meleg felületek hővesztesége (pl gyártásnál),
  stb. belső hőfejlődése.

 

A tervezési állapotra meghatároznak egy értéket, ez a hűtési igény (100%). (a méretezésnél általában egy
túlméretezett, azaz 110÷130% igényre méretezik a hűtőgépet)
Eltérő külső hőmérséklet és eltérő használat (kevesebb ember, gép, világítás, stb.) hatására a valós, pillanatnyi
hűtési igény eltér a méretezett értéktől, ilyenkor részterhelési állapotban üzemel a hűtőgép. Az év legnagyobb
részében nem a méretezett állapot valósul meg, ezért a hűtőgép jellemzően részterhelésen működik.

 

Hűtési profilok segítségével leírható a napi, heti, havi illetve éves változás.
Példa egy irodaház nyári napi profiljára:
Éjszaka alacsony az igény, mert jellemzően nincsenek bent az emberek, illetve alacsonyabb a külső hőmérséklet. Ahogy reggel 7-8 között elkezd nőni a külső hőmérséklet, megérkeznek az emberek és elkezdik használni a hőt termelő elektronikai eszközeiket, növekszik a hűtési igény. A csúcs 12 és 14 óra között jelentkezik, ezután csökken, mert csökken a külső hőmérséklet és az egyre kevesebb ember tartózkodik az épületben.