Biomassza, mint megújuló energia

A biomassza az egyik legstabilabb és legkiszámíthatóbb megújuló energiaforrás, amely kulcsszerepet játszik az energiaátmenetben és a dekarbonizációban. Megújuló jellegét az adja, hogy a felhasznált alapanyagok – növényi eredetű melléktermékek, erdészeti hulladékok, mezőgazdasági maradványok – természetes körforgás részei, és folyamatosan újratermelődnek.

forrás. HeatVentors

Természetes körforgásra épül

A biomassza energetikai hasznosítása a biológiai körforgás része. Az élő növények növekedésük során CO₂-t kötnek meg a légkörből, amely az energiafelhasználás során felszabadul. Fenntartható gazdálkodás mellett ez a folyamat kiegyensúlyozott, így a biomassza használata nem növeli a légköri szén-dioxid mennyiségét a fosszilis energiahordozókkal szemben.

Helyben elérhető, folyamatosan megújuló erőforrás

A biomassza egyik legnagyobb előnye, hogy helyben rendelkezésre áll, csökkenti az importenergia-függőséget és erősíti az ellátásbiztonságot. Az ipari és mezőgazdasági melléktermékek energetikai felhasználása ráadásul értéket teremt olyan anyagokból, amelyek egyébként hulladékként jelennének meg.

A különböző energiahordozók CO₂ egyenértékét az ÉKM rendelet határozza meg, amely teljes életciklus-alapú megközelítést alkalmaz. Ennek köszönhetően a számításokban egyértelműen megjelenik a biomassza megújuló jellege: a természetes körforgás részeként viszonylag rövid időn belül újratermelődik, és az energiatermelés során felszabaduló CO₂-t az élő növényzet idővel ismét megköti. Ez lényeges különbséget jelent a fosszilis energiahordozókhoz képest, amelyek felhasználása során a légkörbe jutó szén-dioxid tartósan ott marad.

Az ÉKM rendelet a nemzetközileg elismert ecoinvent v3.8 életciklus-adatbázisra épül, amely összhangban áll a GHG (Greenhouse Gas) Protokollal. Ez a szabványosított keretrendszer egységes módszertant biztosít az üvegházhatású gázkibocsátások mérésére és számítására.

Az életciklus-elemzés során az alábbi tényezők kerülnek figyelembevételre:

·        az energiahordozó kitermeléséhez szükséges energiafelhasználás,

·        a szállítási és logisztikai hálózat energiaigénye,

·        a tároláshoz kapcsolódó energiafelhasználás,

·        az üzemeltetéshez és a bontási munkákhoz szükséges energia,

·        valamint a hulladékkezelés teljes energiaigénye.

Az ÉKM rendelet szerint a biomassza CO₂ egyenértéke 40 g/kWh, míg a földgázé 297 g/kWh.